[TESZT] Canon EOS-1D X Mark II – a csúcson sem lehet abbahagyni

Wiedermann Károly

8 év ago

A Canon EOS-1D szériája mindig is a maximumot képviselte – gondoljunk csak a közelmúltból az EOS-1D Mark IV-re, vagy az EOS-1Ds Mark III-ra, vagy a tényleges előd EOS-1D X modellre. Mielőtt végérvényesen elvesznénk a típusok közt, jöjjön is a lényeg: megvizsgáljuk közelebbről a Canon EOS-1D X Mark II modellt.

Ahogy már a bevezetőben írtuk, a Canon EOS-1D X Mark II elődje értelemszerűen a Canon EOS-1D X volt, a vázat 2012-ben kezdték forgalmazni, 6800 dollár körüli árképzéssel (váz). Mostanra viszont már időszerű lett a frissítés, ugye eltelt 4 év, ilyenkor általában már aktuális szokott lenni a megújulás (gondoljunk csak a klasszikus EOS-5D Mark II – EOS-5D Mark III történetre, annak is már bő 4 éve).

Nem titok, hogy a Canon EOS-1D X Mark II professzionális felhasználásra készült DSLR fényképezőgép. A Camera Kft-től tesztelésre kapott példány jól mintázza, hogy jelenleg merre tart innováció terén a Canon, ugyanakkor az is kitűnik a váz vizsgálatakor, hogy a jól bevált tradíciókon nem szükséges változtatni.

Alapvetően itt a Canon EOS-1D X Mark II váz markolatának kialakítását kell érteni, a vízszintes-függőleges használathoz elengedhetetlen kétoldali funkció- és kezelőgombok elrendezést, valamint az egész eszköz kiváló átláthatóságát. A módválasztó ezúttal is a bal felső szélre került, az AF drive-ot (vaku funkciók) innen vezérelhetjük. Módválasztó tárcsa nincs, nem is volt, ha esetleg 5D Mark III-ról szoknánk át, nem lesz bonyolult, ha pedig „sima” EOS-1D X tulajok voltunk, akkor még egyértelműbb a történés.

A Canon EOS-1D X Mark II információs felső LCD kijelzője a hagyományok szerint a jobb felső területen található, ide szokás szerint minden fontosabb adat, részlet kikerül a működtetés során (AF, ISO, blende, WB, és még sorolhatnánk). Természetesen a háttérmegvilágítás is biztosított, erre rendelkezésre áll egy dedikált gomb szokás szerint.
Jobb hüvelykujjunk felett helyezkedik el a munkaprofil kapcsolója, tehát itt válhatunk fényképező- illetve videó mód közt. Az automata fókuszálás gombja szintén ide került, bár az exponáló gombok lenyomására fókuszáló profil is előhívható a kifejezetten komplex Canon EOS-1D X Mark II menüből. Mindezek mellett van kettő darab apró joystickünk is, ezekkel a finomhangolásokat, egyéb beállításokat végezhetjük használat közben; nagyszerű, hogy számos funkció előhívását testre szabottan rendelhetjük hozzá a megfelelő gombokhoz.

A 3.2 col (8.1 centiméter) képátlójú érintésérzékeny, Clear View II színes LCD TFT panel 1 620 000 képpont megjelenítésére alkalmas, tehát az exponált képek, videostreamek ténylegesen tűélesek, színteltek, magas kontraszttal bírnak. Az érintésérzékenység szintén testre szabható, például nagy segítséget nyújt élőképes (videó) felvételnél, amikor a fókuszpontokat állítjuk be szájízünk szerint.

Kapunk még egy plusz kijelzőt hasonlóan a Canon EOS-1D X-hez, itt alapvetően a rögzített fájlok-mappák tallózása az, amit végezhetünk, valamint további információk is elérhetőek itt. A két kijelző között helyezkednek el a visszajátszásért, nagyításért felelős gombok, de a trashbin, illetve a lezárás és a mikrofon(ok) aktiválógombja is ide került.
Dupla CF kártyahellyel rendelkezik a Canon EOS-1D X Mark II. Azaz csak egy hagyományossal, a másik az újabb CFast szabványt követi. Kell is, hiszen a tesztben bemutatott váz alkalmas DCI 4K UHD videófolyamok rögzítésére is (4096×2160 képpont), akár 60 FPS képkockasebességgel. Ehhez nyilván hatalmas adatmozgatásra/átvitelre van szükség, melyet jelenleg a CF szabványon belül a CFast biztosít. A CFast jelenleg kifejezetten drága, kapacitástól függően változik az árazás; ráadásul nem kiváltható a hagyományos CF kártyákkal, ugyanis a csatolófelülete teljesen eltér a megszokottól (SATA csatoló-jelleg).

Nézzük, mit is tud gyakorlatban az új Canon EOS-1D X Mark II! Nyilván az egyik legnagyobb érdeme a 4K videózás, emiatt már most borítékolhatóan nagy kedvenc lesz – méltán. Természetesen emellett működik az FHD 1920×1080 is, viszont itt már 120 FPS-t is be lehet irányozni a megfelelő CF kártya megléte esetén. Alacsony, beltéri fényviszonyok mellett is briliáns, mozihatású felvételek készíthetők, itt jön képbe a fullframe 36×24 milliméteres képérzékelő többek közt.

Gyors jelentfotókhoz perfekt a Canon EOS-1D X Mark II akár 14 képkocka/perc folyamatos fotózás-funkciója, ráadásul úgy, hogy mindehhez folyamatos autófókuszt lehet csatolni. Ha esetleg élőnézetes módban tennénk mindezt, úgy 16 FPS-re redukálódik a folyamat, fix, zárt fókusszal és expozíciós idővel.

61 fókuszponttal rendelkezik a Canon EOS-1D X Mark II, itt mindegyikhez hozzárendelhető az f/8 értékű zársebesség-tartomány. A kijelzőn könnyedén beállítható az a 41 keresztpont, amellyel szinte minden szituációban testre tudjuk szabni az újdonságot (AV profil). Egyébként a sokoldalúságot mi sem jellemzi jobban, mint az egypontos AF-től – 61, 15, vagy 9 kiválasztható) akár 4, vagy 8 segédpont is hozzárendelhető egyetlen expozícióhoz. Ráadásul az AF-fókuszzónák feloszthatók, akár 3 helyre is csoportosíthatunk, vízszintes vagy függőleges használattól függően. Az AF hatótávolsága egyébként méréseink szerint -3-18 Fé közt definiálható, ez teljesen egyezik a gyárilag is ISO100-nál tapasztalt értékkel.

A tesztelt Canon EOS-1D X Mark II nagyjából 360 ezer képponton végez fénymérést, RGB+IR alapokon, 216 zónában. Ehhez az EOS intelligens célpontelemző rendszer segít még pluszban, tehát látható, hogy a kiértékelő fénymérés ténylegesen csatolható bármely előre, automatikusan, vagy általunk beállított AF-ponthoz. Ha a fénymérés részleges, akkor a középre eső tartományok élveznek prioritást, ez a keresőben látható terület nagyjából 6.2 százalékát jelenti.

Középpontra fókuszált felhasználás esetében (legyen szpot) 15 százalékot tesz ki a lefedett terület a keresőbe tekintve a középponttól.
ISO-érzékenység tekintetében sincs oka panaszra a Canon EOS-1D X Mark II-nek, ugyanis 100-51 200 tartományban képes jó minőséget produkálni a rendszer. Mindezt egyharmados, vagy egész lépésekben kell érteni, digitálisan az ISO feltornászható egészen 409600-ig, de ahogy tapasztaltuk, ennek gyakorlati haszna vajmi kevés.

Hasonló zárszerkezettel látták el a Canon EOS-1D X Mark II-t, mint az előd esetében. Ez pedig nem más, mint egy elektronikusan vezérelt redőnyzár, érintőgombos, elektromágneses kioldással, 30-1/8000 másodperces zársebesség-beállítási lehetőségekkel. Itt is lehetőség van természetesen az egykettedes illetve egyharmados lépésközökre, de állítható teljes záridőtartomány is a fényképzés módjának függvényében.

Fotózás közben nem nagyon piszkáltuk a fehéregyensúly beállításait, mindaddig, amíg a Parlament Vadásztermében mostohább, narancssárgás fényviszonyok közt nem kezdtünk dolgozni. Itt valami miatt az AWB hibázott több ízben, úgyhogy kiiktatva az automatikát egyéni profilt állítottunk be, hagyományos, fehérpapíros módszerekkel. Érdekes, hogy utána egy ki- és bekapcsolással már megemberelte magát az automatika, nem voltak színtévesztések, minden a helyére állt. Az AWB profil egyébként környezet-előválasztással, fehér-előválasztással rendelkezik, valamint több előre definiált profillal, amelyek például napfényes, árnyékos, felhős környezetekben használhatók optimálisan.