Monitorméretek, felbontások, képarányok, panel technológiák és színtámogatások, a boltok polcain hemzsegő túlkínálattal találkozva a professzionális felhasználók számára is nehéz feladat a fényképészeti és grafikai munkákhoz leginkább alkalmas monitor kiválasztása. A Philips kiemelt néhány fontos szempontot.
1. Az első, kritikus pont: a szín. Egy professzionális környezetben a képernyőn megjelenő színeknek a lehető legközelebb kell lenniük az egyéb készülékeken (pl. nyomtatókon) megjelenő színekhez. Ezért igen fontos a pontos színmegjelenítés. Hihetetlenül hangozhat, de az a 16,7 millió szín, amit a szabványos képernyők általában megjeleníteni képesek, a professzionális grafikai és fényképészeti alkalmazásokhoz nem elegendő. Az ilyen munkákhoz megfelelő monitoroknak széles színtartománya és kiváló kalibráltsága kell hogy legyen. Íme néhány szakkifejezés amellyel találkozni fog:
a. Az sRGB színtér a minimum;
b. Az Adobe RGB az sRGB-nél szélesebb színtartomány, gyakorlatilag ez a szakterületi szabvány. Egy professzionális képernyőnek ezen színtér színeit legalább 90%-ban (vagy nagyobb arányban) kell pontosan visszaadnia;
c. A színtér egy másik szabványa az NTSC színtartomány – 72% NTSC 1 = 99% sRGB 2.
Ezért az a képernyő, amelyik színvisszaadása meghaladja a szabvány 72% NTSC értéket még élénkebb és élethűbb színeket fog megjeleníteni. A legtöbb újabb Philips monitor például olyan technológiákkal rendelkezik, amelyek 85% NTSC (122,9% sRGB) és 104% NTSC (130% sRGB) közötti színeket tesztnek lehetővé.
2. Egy másik megfontolandó tényező a monitor mérete és képaránya:
a. Egy nagyobb képernyő jelentősen hozzájárul a kreatív, összehasonlítási, vagy multitasking munkák minőségéhez. A 27 hüvelyknél kisebb képernyők egyszerűen nem felelnek meg a fényképészek, vagy grafikus tervezők valós igényeinek. Leginkább a 32, sőt a 40 hüvelykes képernyők alkalmasak erre a célra, ezek már elegendő helyet biztosítanak a minőségi munkavégzéshez. Ha érdekli néhány modelljavaslat, kattintson ide.
b. Figyelembe kell venni a képarányt is. A 16:9 széles képernyők ma már szabványosnak számítanak, de sok tervező inkább a 16:10 képarányt választja, mivel ez nem csak vízszintes, hanem függőleges irányban is elegendő teret kínál. Ezáltal a megfelelő áttekintéshez kevesebb nyak-, és szemmozgásra van szükség és arányosan hozzáigazítható a szabványos nyomtatási méretekhez.
3. A felbontás kiválasztása már nem ilyen egyértelmű, ezt a képernyő méretével együtt kell figyelembe venni. Elegendő a full HD? Vagy válasszak Quad HD vagy akár 4K felbontást? A QHD képernyő felbontása 2560 x 1440 pixel, szemben a full HD által nyújtott 1920×1080 képponttal. Minél nagyobb a képernyő, annál nagyobb kell hogy legyen a felbontás. Mivel a fényképészek és a tervezők 27 hüvelykes, vagy ennél nagyobb képernyőket keresnek, ésszerű nagyobb felbontásokat választani, legalább QHD-t.
Ha még ennél is nagyobbra vágyik, akkor fontolja meg a 4K képernyőt (3840 x 2160 pixel), amelynek népszerűsége gyorsan növekszik. Ez még nagyobb pixelsűrűséget kínál, így lehetőséget nyújt a legfinomabb részletek kinagyítására is. Mivel egy négyzethüvelyknyi képernyőn több képpont található, ezért az egyes képpontok nagy nagyítási szinten is láthatatlanok maradnak. A prémium kategóriás, 40 hüvelykes szuperfinom felbontással rendelkező képernyőket azoknak ajánljuk akik osztott képernyővel dolgoznak.
4. A következő fontos tényező a panel technológia. Két olyan széles körben elterjedt technológia létezik, amely kiválóan megfelel grafikai munkákhoz: A VA (vertical alignment) és az IPS (in-plane switching). Mindkettő egyformán extra széles, 178 fokos látószöget kínál, amely lehetővé teszi, hogy csaknem minden szögből megtekinthető legyen a képernyő tartalma. Különbség van a színpontosságban és a konzisztens fényerőben, ezekben az IPS panelek némileg jobbak. Számos újabb VA panelben viszont speciális színjavítási technológiákkal kiválóan kompenzálják ezt, ilyen például a Philips modellek Ultra Wide-Color technológiája, amely kiváló szintre emeli a színpontosságot. Sőt, a VA panelek fekete színei és kontrasztjai jobban az IPS panelekénél, továbbá energiafogyasztásuk is általában alacsonyabb.
5. Sík, vagy hajlított? Ez már személyes ízlés kérdése. A legújabb hajlított képernyők szolidan körbeölelik a felhasználó látóterét, így jobban tud koncentrálni az adott feladatra, amely nyüzsgő irodai környezetekben fontos szempont lehet. A hajlított képernyő minimális képtorzítás mellett nagyobb mélységérzetet képes nyújtani. De mivel a torzítás nem kívánatos, még a minimális sem, felhasználók arról számolnak be, hogy a tartalmak létrehozásához (nem pedig megtekintéséhez) inkább sík képernyőket választanak. Az asztalon rendelkezésre álló helytől (és a költségvetéstől) függően jó ötlet lehet kép képernyő alkalmazása: egy sík és egy hajlított.
A professzionális grafikusoknak azt javasoljuk, hogy első körben a fő tulajdonságokra koncentráljanak, de vegyék figyelembe az olyan szempontokat is, mint az ergonomikus beállíthatóság és a megfelelő csatlakoztathatóság. Ezek mindegyike szerepet játszik abban, hogy még hatékonyabb legyen a mindennapos munkavégzés.
