Site icon TechAddikt

Fujitsu: virtuális konyhák, avagy automatizációs megoldások az ételkiszállítási szolgáltatások piacán

Az ételkiszállítási szolgáltatások gyors ütemű fejlődése nyilvánvaló piaci trend. A Deliveroo és az Uber Eats motorosai és sofőrjei ide-oda cikáznak a városokban a legváltozatosabb fogásokkal. Ám ahogy ez az új platformokkal gyakran történni szokott, egy másik, ennél sokkal kevésbé látványos forradalom is zajlik a vendéglátóiparban a virtuális konyhák fejlődésének köszönhetően – olvasható a Fujitsu Magyarország blogján.

A londoni Taster jó példa arra, hogyan teremt az ételkiszállítási szolgáltatások, a mesterséges intelligencia és az adatok találkozása olyan lehetőségeket, amelyek még nagyobb horderejű változásokhoz vezetnek a vendéglátóiparban. Bár kezdetben úgy tűnt, hogy az ételkiszállítás a hagyományos helyi éttermeknek hoz fellendülést, lehet, hogy végül az optimalizálásra és automatizálásra képes virtuális konyhák lesznek a piaci verseny győztesei.

A Tastert két évvel ezelőtt alapította Anton Soulier, a Deliveroo egykori munkatársa, azzal a szándékkal, hogy az ételkiszállítás fejlődésének következő fokára lépjen.

„Nagy lehetőséget láttam a technikai platformokra épülő, új ételkiszállító vállalat megalapításában. Ezek a platformok nagyon jók a logisztikában. Nekem csak az ételről kell gondoskodnom” – magyarázza.

A kiszállító szolgáltatások alapjaiban változtatják meg az emberek ételvásárlási és ‑fogyasztási szokásait. Az otthoni főzés helyét egyre inkább átveszi az igény szerint kiszállított éttermi étel. 2018-as „Vége a konyhának?” című jelentésében az UBS úgy becsülte, hogy a jelenleg 35 milliárd dolláros ételkiszállítási iparág éves forgalma 2030-ra eléri a 365 milliárd dollárt.

„Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint 2030-ra a jelenleg otthon készített ételek többségét már online fogják megrendelni, és éttermek vagy központi konyhák szállítják majd őket házhoz. Ez jelentős következményekkel járna az élelmiszerkiskereskedelmi és élelmiszergyártó vállalatokra, az éttermekre, csakúgy, mint a robotikai, a háztartási elektronikai és az ingatlanpiacra nézve” – írja a jelentés.

E forgatókönyv nyomán az ételkiszállítási szolgáltatások piacának további bővülése várható. Ennek hátterében főként olyan külső cégek fognak állni, amelyek továbbfejlesztik a meglévő kiszállítási szolgáltatások képességeit.

Ilyen új cég például a CloudKitchens, az Uber vezérigazgatója, Travis Kalanick által alapított startup, amely a kizárólag kiszállításra készülő márkák elindítását tervező séfek számára kínál konyhai alapterületet. A kaliforniai Kitchen United tavaly 10 millió dollár befektetői tőkét gyűjtött össze a csak ételkiszállítással foglalkozó startupoknak alapterületet biztosító raktárai bővítésére. A berlini Keatz 13,5 millió dollár új forrást vont be a Berlinben, Amszterdamban, Madridban, Barcelonában és Münchenben működő virtuáliskonyha-hálózata fejlesztésébe.

Közben a kiszállítási platformok is beszálltak az ételkészítési oldalon zajló versenybe. Két éve a Deliveroo elindította a Deliveroo Editionst, amely a kizárólag ételkiszállítással foglalkozó éttermeknek kínál adatokat és konyhai alapterületet. Állítólag az Uber is készülődik: jelenleg teszteli a virtuális márkáknak konyhai alapterületet bérbe adó szolgáltatását. Az Uber olyan meglévő fizikai éttermekkel is együttműködik, amelyek készek a kizárólag az UberEats platformon elérhető virtuális márkák rendelkezésére bocsátani saját konyhájukat.

A fentiek tükrében a Tasternek éles piaci versenyben kell helyt állnia. Előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a sokféle törekvés konszolidálása. A Taster működésébe bepillantva megérthetjük, miért szaporodnak gombamód a virtuális konyhák.

A Taster jelenleg 115 embert foglalkoztat (köztük 100 séfet) 11 konyhában. A múlt hónap végén 8 millió dollár értékű kockázati tőkét kapott a Battery Ventures, a Heartcore Capital, a LocalGlobe és a Marc Ménasé által működtetett Founders Future befektetési alapoktól.

A startup Londonban, Párizsban és Madridban üzemeltet konyhákat, ahol csak kiszállítással megvásárolható ételek készülnek. Ezeket kizárólag a szolgáltatások különböző alkalmazásaiban elérhető márkanevek alatt értékesítik: Out Fry (koreai sültcsirke), O Ke Kai (hawaii konyha) és Mission Saigon (vietnámi). Fogyasztói szempontból a Taster mint márka nem jelenik meg a virtuális konyhák marketinganyagaiban.

Ez az üzleti modell több azonnali előnyt kínál a hagyományos éttermekkel szemben. Nincs szükség étteremhelyiségre vagy kiadópultra, ami megtakarítást jelent az ingatlanköltségben. Minden dolgozó kizárólag az ételkészítéssel foglalkozik, ami csökkenti a kiszolgálóoldali költségeket. Ráadásul a konyhák új lehetőségek megjelenésével további virtuális márkák elindítására is alkalmasak.

„Naponta figyeltem, hogyan rendelnek az emberek a Deliverootól. Bámulatos volt tapasztalni a növekedést. De a hagyományos éttermek, ahol helyben fogyasztásra készítik az ételeket, nincsenek igazán felkészülve a kiszállítási modell alkalmazására” – magyarázza Soulier.

Mivel a Taster kifejezetten ételkiszállításra jött létre, a csomagolás megtervezésénél is az volt a fő szempont, hogy frissen és melegen tartsa a rendelt fogást, és az étlapot is azt figyelembe véve állították össze, hogy az ételt nem azonnal fogják elfogyasztani.

Ez a szemlélet még hatásosabb, ha ötvözik a Taster kiszállítási platformoktól szerzett adataival. Így a vállalat gyorsan tudja módosítani az étlapot attól függően, hogy aktuálisan mi a legnépszerűbb.

A Taster a másik oldalon számos beszállítójával is közvetlenül tartja a kapcsolatot. Az étlap megváltoztatásakor a rendszer automatikusan frissíti a beszállítóknak adott megrendeléseket.

„Ez olyan kihívást jelentett, amit mielőbb meg szerettünk volna oldani. Azzal, hogy közvetlenül rendelünk a beszállítóktól, automatizálni tudjuk a folyamatot és csökkentjük a pazarlást” – meséli.

Az adatok birtokában a vállalat saját algoritmusokat kezdett kidolgozni annak előrejelzésére, hogyan alakul a kínálat és a kereslet például ünnepek idején vagy az időjárástól függően. A rendszer követi az ingadozásokat és automatikusan korrigálja a megrendeléseket.

Az üzleti folyamatnak ez a része még alakulóban van. De Soulier meggyőződése, hogy ahogy a konyhák száma és az adatok mennyisége nő, a vállalat a mesterséges intelligencia birtokában tovább tud majd lépni az automatizáció kiterjesztése és a még inkább előrejelzésekre épülő, adatvezérelt működés felé.

Az automatizáció nagyságrendje még jobban megnehezíti majd a különálló, hagyományos éttermek számára a versenyzést a következő években. A platformok által összegyűjtött adatok alapján egyre több réspiaci igényt kielégítő ételkiszállító szolgáltatás jelenik majd meg, ami tovább erősíti az üzleti modell terjedését. A virtuális konyhák működése pedig észszerűbbé válik, és jelentősen csökken az új szolgáltatás elindításának kockázata.

Az átalakulás tehát messze túlmutat azon, hogy egy étterem ki tudja-e küldeni vendégeinek biciklis futárral a szusit.

Exit mobile version