Igen gyakori jelenség, hogy az emberek összekeverik a biztonsági mentést és az archiválást. Mai bejegyzésünkben a két fogalom közötti különbség tisztázása után az archiválással foglalkozunk részletesen.
A biztonsági mentés és az archiválás között az az alapvető különbség, hogy a biztonsági mentés gyakran frissített, pontos másolatot készít az adatokról, míg az archiválás értékes adatokat helyez át egy elsődleges rendszerből egy másik, hosszú távú adatmegőrzésre szánt tárolórendszerbe.
A Storage Networking Industry Association (SNIA) meghatározása szerint:
Az archívum „adatelemek gyűjteménye, esetleg kapcsolódó metaadatokkal együtt, egy olyan tárolórendszerben, amelynek elsődleges rendeltetése az adatok hosszú távú biztonságos megőrzése”.
Az archívum tehát nem az üzleti adatok folyamatosan változó másolata (mint a biztonsági másolat), hanem többnyire inaktív vagy statikus elsődleges adatverzió. Amikor megszűnik az adatok frissítése, vagy már nem használják őket gyakran, érdemes archiválni őket, ahol a mentési időablakon kívül léteznek tovább, de szükség esetén mégis elérhetők.
Jó példa lehet erre egy épület tervdokumentációja, amelyet nem használnak rendszeresen, de valamikor a jövőben biztosan szükség lesz majd rá, ezért nem szabad törölni.
Az archiválás tehát nem alkalmazások, adatok vagy akár teljes operációs rendszerek „visszaállítását” szolgálja – ez a biztonsági mentés rendeltetése. Az archiválás célja jellemzően az adatok hosszú távú megőrzése.
Általában lehetővé teszi az adatok nagy részletezettségű kinyerését – akár az egyes fájlok, e-mailek vagy más meghatározható adategység szintjén. Használható az adatbányászat, az elektronikus adatfeltárás (e-discovery), az auditok támogatására vagy hivatkozási célra. E tulajdonságainál fogva az archiválás a legjobb módszer a hatósági vagy kormányzati adatkezelési előírások teljesítésére.
A biztonsági mentés és az archiválás közötti különbséget jól érzékelteti, milyen következményekkel jár a hiányuk. Az adatvisszaállítást támogató, jól működő mentési rendszer nélkül egy zsarolóvírus-támadás teljes adatvesztéshez vezet, ha a vállalat nem fizeti ki az üzleti adatok felszabadításáért megszabott váltságdíjat.
Ha pedig egy vállalat nem kezeli hatékonyan az archívumát, és nem tud teljesíteni egy személyes adatok törlésére irányuló kérést, komoly bírságokkal számolhat, különösen Európában, ahol már érvényben van a GDPR.
Vegyünk hétköznapi példaként egy okostelefont. Lehet, hogy az ember még nem akarja végleg törölni a több éve készített nyaralási fotóit, de szüksége lenne helyre a telefonján az újabb felvételek számára. Ilyen esetben érdemes archiválni a régi képeket, mondjuk külső merevlemezre, és törölni őket a telefonról hely felszabadítása céljából.
Így a továbbiakban nem vesznek részt a rendszeres biztonsági mentés folyamatában, amely a felhőbe másolja a telefon tartalmát, ugyanakkor megőrződnek arra az esetre, ha újra szükség lenne rájuk.
Most pedig következzen a mai lecke utolsó fontos megállapítása az archiválásról (és a biztonsági mentésről): bár a biztonsági másolat nem archívum, az archívumról szükséges biztonsági másolatot készíteni! Mi történik például, ha az archivált nyaralási fotókat tartalmazó külső merevlemez megsérül? Ebben az esetben örökre elvesznek a képek. Ezért kell az archivált állományokról biztonsági másolatot készíteni.
Az IT-vezetők számára kihívást jelent, hogyan találják meg az egyensúlyt a különböző célokat (pl. rendelkezésre állás, gyors információhozzáférés, hatósági megfelelés) szolgáló adatvédelem és a tárolórendszer minél hatékonyabb működése között. Sok vállalat jóval több adatot tárol a szükségesnél elsődleges mentési rendszeren – elemzői becslések szerint az ilyen fájlok négyötöde inaktív.
Sajnos ez egyben azt is jelenti, hogy a drága online tárolókapacitás jelentős részét nem a kritikus adatok biztonsági mentésére használják. Ráadásul a biztonsági másolatként mentett adattöbblet nem csupán az egyes másolatok elkészítéséhez szükséges időt növeli meg, hanem a hálózat terhelését és a visszaállítás időigényét is.
Ezért fontos az archiválás. De sajnos erre sincs minden helyzetben alkalmazható, egységes megoldás, hiszen minden vállalat követelményei egyediek.
50 évnyi tapasztalat és minden biztonsági mentési és archiválási igényt kielégítő, átfogó megoldás- és célgépportfólió birtokában a Fujitsu segíteni tud ügyfeleinek azonosítani a megfelelő technológiát és kiválasztani a vállalat konkrét adatvédelmi szükségleteihez legjobban igazodó stratégiát.
