A Fujitsu blogbejegyzésében Lynda Gratton, a London Business School vezetéstudományi professzora azt járja körül, hogyan befolyásolja a munkavégzés jellegét és a támogató technológiákat, ha a fejlett világban 100 évig fognak élni az emberek.
Az IT-konferenciák jövő munkahelyéről előadásain leggyakrabban az ezredfordulósok és a digitális bennszülöttek munkaerőpiaci hatása a fő téma. Pedig az új generációk érkezése mellett az is óhatatlanul hatással van a munka világára, hogy az idősebb generációk tagjai várhatóan – és sok esetben saját döntésből – jóval hosszabb ideig maradnak gazdaságilag aktívak az átlagéletkor növekedése és az állami nyugdíjkorhatár emelése miatt (legalábbis a szerencsés fejlett világban).
Az emberek többsége számára ijesztő belegondolni, hogy 100 évig vagy még annál is tovább fog élni, különösen, ha ez több mint 60 évnyi főállású munkával jár. Ám Lynda Gratton, a London Business School professzora szerint a népesség öregedése meglepő módon pozitívan változtathatja meg a foglalkoztatás jelenlegi elavult mintáit.
Amint azt nemrégiben a Fujitsu Tokióban szervezett vezetői fórumán kifejtette: „Ha az emberek 100 évig vagy annál tovább élnek, a jelenlegi három helyett több szakaszra tagolódik majd az emberi élet.” A három szakasz jelenleg a tanulás, a folyamatos munkavégzés (esetleg néhány év gyermekneveléssel töltött idővel megszakítva) és a munka nélküli nyugdíjaskor. Gratton előrejelzése szerint az egyén és a társadalom szempontjából is egészségesebb, fenntarthatóbb és vonzóbb minta lenne, ha az emberek hosszabb „alkotói” szabadságokat vehetnének ki bizonyos időszakonként a munkából, amikor csak részmunkaidőben dolgoznak, átképzik magukat vagy családtagjaikat gondozzák.
Az ipari forradalom idején kialakult munkavégzési minta fellazítása azonban óhatatlanul aggodalmakat vet fel a gazdasági termelés csökkenésével kapcsolatban. Gratton szerint azonban ez az aggályok alaptalanok: „A fejlett országokban jelenleg az a paradoxon érvényesül, hogy az emberek hosszabb ideig és keményebben dolgoznak, ugyanakkor a termelékenység nem nő”. Véleménye szerint az emberek és az intelligens gépek egyensúlyára épülő, új munkahelyi környezet oldhatja meg ezt a problémát. „Az emberközpontú technológiaként alkalmazott mesterséges intelligencia alkalmas lehet a termelékenység javítására.”
Az AI munkahelyi hatását illetően egyelőre távolról sem pozitív a közvélemény reakciója. Az emberek nem a heti munkaórák vagy a munkával töltött életévek csökkentésének lehetőségét látják a mesterséges intelligenciában, hanem a legtöbben – legyenek taxisofőrök, értékpapír-kereskedők vagy jogászok – attól tartanak, hogy az AI elveszi vagy értéktelenné teszi a munkájukat. Ez a jelenség azzal együtt érvényesül, hogy az állami nyugdíjkorhatár a legtöbb országban már a 70 évhez közelít.
Gratton szerint ezen a területen is fontos szerep hárul a technológiára: „A vezetőknek meg kell mutatniuk, hogy a készségek fejlesztése a jövő útja. Amikor sofőrök százezrei veszítik el munkájukat az önvezető járművek térhódítása miatt, hogyan tudják átképezni magukat? És itt lép be a képbe az emberközpontú vállalat kultúrája. Minél szemléletesebben tudja előrevetíteni egy ország vagy egy vállalat a jövőt, annál kevésbé fognak aggódni az emberek.”
A felsővezetőknek felelősséget kell vállalniuk a változó, AI-vezérelt munkakörnyezet irányításában, és jó példával kell elöl járniuk. „Nem szeretném alábecsülni, hogy mennyire nehezen tud egy sikeres vállalat változtatni a szemléletén. Az emberek állandóan változnak: vagy azért, mert másként képzelik el az életüket, vagy azért, mert az látják, hogy a vezetőik is változnak. Ezért a vezetők viselkedése és munkastílusa kulcsfontosságú mások gondolkodásmódjának megváltoztatása szempontjából” – mutat rá Gratton.
A „100 évig élni” című könyv és más sikeres szakkönyvek szerzője, Lynda Gratton elismert tanácsadó a gyorsan fejlődő ember-munka kapcsolat tárgykörében. Stratégiai tanácsait többek között Paul Polman, az Unilever vezérigazgatója, valamint a japán miniszterelnök, Abe Sinzó által a „100 évig élők” (Generation 100) társadalmának előkészítésére létrehozott szakmai testület is igénybe veszi.
