A Toyota évente több autóipari szabadalmat nyújt be, mint valamennyi versenytársa együttvéve. A 2019-re előirányzott 14 milliárd dolláros fejlesztési keret ugyanakkor még a világ vezető, egyben legnyereségesebb autógyártója (a tavalyi üzleti évet a Toyota 22,4 milliárd dolláros profittal zárta) esetében is történelmi összeget jelent.
A robotika, a mesterséges intelligencia és az autonóm autózás területén már most is vezető fejlesztőnek számító japán autógyártó ügyvezető alelnöke, Koji Kobayashi ráadásul elárulta, hogy a cél az, hogy a mostani 40%-ról 50%-ra növeljék a K+F büdzsében az önvezető és összekapcsolt autók, valamint az ezekre épülő mobilitási szolgáltatások fejlesztésére szánt összeget.
Az autóipari innovációk terén vezető szerepet betöltő Toyota 2019-ben szinte felfoghatatlan összeget, 14 milliárd dollárt fordít kutatási és fejlesztési tevékenységének finanszírozására, amelynek 50%-át teheti ki az önvezető és összekapcsolt autók és az ezekkel kapcsolatos mobilitási szolgáltatások fejlesztésére fordított összeg. Az Uberbe eddig 1,5 milliárd, a vezető ázsiai autómegosztó szolgáltató Garbbe pedig 1 milliárd dollárt befektető vezető japán autógyártó (hogy csak a vállalat legnagyobb ezirányú beruházásai kerüljenek említésre) az aktív biztonsági rendszerek, a mesterséges intelligencia és a robotika, illetve az ezeken alapuló autonóm autózás világszinten első számú autóipari fejlesztőjének számít. Az önmagát jövőképében a világ vezető mobilitási szolgáltatójaként definiáló Toyota ugyanakkor felismerte, hogy ezen a területen az autóipar a jóval magasabb jövedelmezőségi szinttel dolgozó fintech óriásokkal, a tavalyi évben 60 milliárd dolláros profitot termelő Apple-lel, 136 milliárd dolláros nyereséget elérő Google-lel, és a 233 milliárd dolláros profitot jegyző Amazonnal versenyez.
Nem véletlen tehát, hogy a Toyota maga mellé állította szinte valamennyi japán autógyártót (a Honda, a Hino, a Mazda, a Subaru, a Suzuki, a Daihatsu, az Isuzu, és a Subaru már elkötelezte magát az együttműködés mellett), akik a Monet Technologies nevű vegyesvállalat égisze alatt egyesítik az autonóm autózás területét érintő fejlesztésekre szánt erőforrásaikat. Az autonóm autók fejlesztésére rekord összeget fordító Toyota egyébiránt a világ többi autógyártója számára is jelezte, örömmel venné csatlakozásukat, amely felgyorsíthatná a fejlesztéseket és egyben csökkentené az egyes autógyártókat terhelő költségeket.
CASE és MaaS
Az összekapcsolt, önvezető, megosztva használt és elektromos járművek – gyűjtőnevükön CASE (Connected, Autonomous, Shared, Electric) járművek – és a mobilitási szolgáltatások – azaz a MaaS (Mobility as a Service), az autómegosztó és telekocsi szolgáltatások megjelenése átformálja az autóipart, és mindazt amit ma az autózásról és úgy általában véve a helyváltoztatásról gondolunk. Különösen az önvezető rendszerek megjelenése teszi szükségessé a hatalmas adattömegek gyűjtését és elemzését, ezért a technológiai óriáscégek lendületes lépésekkel terjeszkednek ezen a területen. A Google önvezető autózást fejlesztő leányvállalata, a Waymo 2018 végéig olyan mennyiségű utazásról gyűjtött be közúti adatokat, ahány kilométer megtételével négyszázszor lehetne megkerülni a Földet. A Toyota becslése szerint ugyanakkor 1 milliárd tesztkilométer megtétele szükséges ahhoz, hogy az önvezető autók az esetek 100%-ában biztonságosabban közlekedjenek az emberi sofőröknél – ez az adat pedig önmagában jól mutatja miért van szükség a Monet-hez hasonló együttműködésekre és a tesztadatok megosztására az autógyártók között, és miért fordít a Toyota gigászi összeget, 7 milliárd dollárt egyetlen év alatt az autonóm autózás fejlesztésére.
Szükséges az összefogás
Az összes jelenleg folyamatosan tesztüzemben futó önvezető autó naponta 25.000 kilométert tesz meg, azaz ennyi adatot gyűjt – ha ezt szembe állítjuk az 1 milliárd tesztkilométerrel, amely az önvezető autók 100%-os biztonságához kell, könnyen kiszámolható, hogy a jelenlegi ütemben 100 év kellene ahhoz, hogy széles körben elterjedhessen a technológia. Az autógyártók és az iparági elemzők ugyanakkor valamikor 2025 és 2030 közé teszik ezt az időpontot, ami jól mutatja egyrészt azt, hogy mekkora erőforrásokat allokálnak majd az elkövetkező éveben az autógyártók és a fintech szereplők erre a területre, másrészt pedig azt hogy ez a terület milyen központi szerepet tölt majd be a közeljövő autóipari fejlesztéseiben. Ilyen mértékű előrelépés azonban még így is csupán az adatok kölcsönös megosztása, és az autóipar és a fintech szektor együttműködése révén képzelhető el, erre jó példa az e-Palette, amely esetében a Toyota és az Amazon közösen dolgozik a jövő mobilitási szolgáltatásainak potenciálisan alapját nyújtó autonóm autók fejlsztésén.
