Hogyan vetette be a Fujitsu a Digital Owl projektben a legfejlettebb technológiát az ausztrál vadonban élő veszélyeztetett fajok védelmére?
Egy faj eltűnése visszafordíthatatlan folyamat. Az ausztráliai Új-Dél-Wales államban mintegy 1000 növényt és állatot fenyeget a kihalás veszélye, ezért összehangolt munka folyik a megmentésükért. Új-Dél-Wales kormánya a következő öt évben 100 millió ausztrál dollárt (72 millió USA dollárt) szán a problémakör kezelésére. Bár ez igazán figyelemreméltó összeg, óriási területet kell lefedni, és a helyi erdőőrök száma is erősen korlátozott.
A siker érdekében a kormány maximális megtérülést szeretne elérni a beruházásból. Egy nemrég lebonyolított kísérleti projekt keretében olyan, testre rögzíthető kamerával szerelték fel az állam rendőreit, amelynek technológiája monitorozta a veszélyeztetett növényeket, és a növények élőhelyét potenciálisan veszélyeztető invazív gyomokat.
Egy másik, drónok, kamerák és mesterséges intelligencia felhasználásával végrehajtott kísérleti projektben a Fujitsu Új-Dél-Wales Környezet- és Örökségvédelmi Hivatalával közösen bebizonyította, hogy az innovatív megoldások megsokszorozzák a fajok megőrzéséért folyó harc hatékonyságát.
Szem a magasban
Lee Stewart, a Fujitsu Ausztráliáért és Új-Zélandért felelős fenntarthatósági vezetője már öt éve felismerte, hogy a fejlett technológia hatékonyabbá teheti a környezetvédelmet. Megkérdezte az erdőőröket, hogy mi a területükön a legnagyobb CO2-kibocsátási forrás, és meglepődve értesült róla, hogy a veszélyeztett növények azonosítására és védelmére használt helikopterek üzemanyaga.
Az erdőőrök bérelt helikopterekkel járták a vadont, és GPS segítségével azonosították a ritka növények és az invazív fajok helyét. Néha leszálltak, hogy láncfűrésszel kivágjanak egy-egy elvadult fát; máskor az eredmények alapján később küldtek ki csapatot a növények védelmére vagy irtására. Új-Dél-Wales több mint 800 ezer négyzetkilométeres területét figyelembe véve a helikopterhasználat a károsanyag-kibocsátás mellett jelentős költséget is generált.
Stewart felvetette ötletét a Fujitsu Oceania innovatív co-creation projekteket finanszírozó inkubátorprogramjának, és sikerült forrást szereznie a kísérlethez. Így indult el a Digital Owl projekt.
Fajmentés
Ha az ember a Dangar-hegyhez akar eljutni, el kell autóznia Sydneyből észak felé Sandy Hollowba, és letérni az útról Giants Creek előtt. Ezután már csak egy napi járóföld van hátra. Látványos, de nagyon eldugott vidék ez – az Acacia dangarensis egyetlen élőhelye a világon. A Dangar-hegy egy ritka százszorszépfaj otthona is. Új-Dél-Wales sok más részéhez hasonlóan itt is erősen terjed az ausztrál biodiverzitást fenyegető, nem őshonos, kártékony kaktuszfüge.
Steward vezette azt a szakértői csapatot, amelyet a Fujitsu az új-dél-walesi környezet- és örökségvédelmi hivatal fajmentő programjával közösen hozott létre. A csapat munkájába bevont Carbonix dróngyártó szakemberei és a Fujitsu fejlesztői dolgozták ki a Digital Owl projektet, hogy bemutassák, miként használható fel a technológia a veszélyeztetett fajok védelmére és az erdőőrök munkájának támogatására.
A környezetvédelmi hivatal ökoszisztémákért és veszélyeztetett fajokért felelős csapatvezetője, Lucas Grenadier szerint a rendszer óriási potenciállal rendelkezik. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nem csak a Dangar-hegy vidéke szembesül a térségben a fajok eltűnésének problémájával.
Új-Dél-Wales környezetvédelmi minisztere, Gabrielle Upton elmondása szerint: „Egyedül Új-Dél-Walesben mintegy 1000 növény- és állatfajt fenyeget a kihalás veszélye. Megmentésük létfontosságú a különböző helyi ökoszisztémák egészségének fenntartásához. Egy ekkora terület monitorozása azonban megfizethetetlenül drága lehet, különösen, ha ehhez helikoptereket is kell bérelni és üzemanyaggal feltölteni. Izgalmas kísérlet a dróntechnológia használata, amelynek részletes analitikái pontosabb térképészeti adatokkal is szolgálnak a másként megközelíthetetlen területekről.”
Tanuló gépek
A Fujitsu angliai és japán fejlesztőivel együttműködve, Stewart csapata a Fujitsu Zinrai MI-platformjára épülő fejlett képfelismerő technológiát használta. Ez a megoldás a felhőben telepítve képes elvégezni a képek nagy processzorkapacitást igénylő feldolgozását és értelmezését. A kísérleti projekt során több mint 5000 drón által rögzített kép elemzésére került sor.
Stewarttól megtudtuk, hogy a felismerő motor már ma is 70%-os pontossággal dolgozik, és az algoritmusok további finomításával ez az arány néhány hónapon belül 80% fölé nőhet. A képfeldolgozó rendszer optimalizálásával „gyorsabban és magasabbra repülhetünk, és nagyobb területet fedhetünk le” – mutatott rá Stewart, hozzátéve, hogy ez semmilyen negatív hatással nem jár a fajazonosítás pontosságára nézve.
A Digital Owl első próbaüzeme minden várakozást felülmúlt. Az algoritmusok felismerik és a térképen is elhelyezik az akác és a kaktuszfüge fellelhetőségét – csakúgy, mint azét a ritka százszorszép-fajét, amelynek több mint egy éve nem akadtak a nyomára a vadonban. Az észlelések ellenőrzése és az álpozitív eredmények kiszűrése érdekében egy erdőőrt is kiküldtek a rendszer által megadott helyre, aki megerősítette a Digital Owl által közvetített adatokat.
Stewart véleménye szerint a Digital Owl a szárazság veszélyeztetett növényfajokra és állatpopulációkra gyakorolt hatásáról is fontos információkkal szolgálhat a természetvédőknek. A rendszeres vizsgálatokból szerzett longitudinális adatok birtokában az erdőőrök stratégiaibb szemlélettel és maximális eredményességgel tervezhetik meg a védekezést és a növényirtást.
Szárnyaló lehetőségek
Stewart meglátása szerint a Digital Owl-hoz hasonló megoldások alkalmazása rendkívül sokrétű lehet. A következő lépésben a rendszert integrálni fogják a Fujitsu SPATIOWL big data és felhőplatformjával, amely tovább bővíti majd képességeit és valós idejű, műholdas adattovábbítást tesz lehetővé a drónról az internetre. Ezzel a módszerrel valóban bárhol és bármikor elvégezhető lesz az adatok elemzése.
Az alkalmazási lehetőségek köre azonban nem korlátozódik a kihalás szélén álló fajokra. „Tervezzük, hogy a koalák keresésére, az északon komoly problémákat okozó vadbölények megfigyelésére és a széndioxid-megkötését célzó növénytermesztési programok hatékonyságának ellenőrzésére is kiterjesztjük a Digital Owl rendszer használatát.” Szintén hasznos alkalmazási terület lehet az eltűnt személyek keresése és mentése, a szörfösök életmentése és más készenléti szolgáltatások, amelyeknél az adatok távolról, a levegőből gyűjthetők, és fontos, hogy a gyors döntéshozás érdekében azonnal elemezzék őket. „Sokféle lehetőség van, és biztos vagyok benne, hogy az év végére már lesz kereskedelmi projektünk” – tette hozzá.
Addig is, a Dangar-hegyen élő akácok és százsorszépek jobb kilátások elé néznek – a kaktuszfügék pedig joggal aggódhatnak jövőjük miatt.