A szórakoztató és sportlétesítmények üzemeltetésében világvezető AEG-nél dolgozó magyar szakember, Izsó Ákos alakította és tanította ki a világ legforgalmasabb arénájának, a londoni The O2 arénának az AI rendszerét.
A mai koncert és fesztivál élmények kimaxolásához már nem csak a fellépők járulnak hozzá, hiszen a létesítmények, a vásárlói élmények és az időhatékony hozzáférhetőség a létesítmények pontjaihoz ugyanannyira szerves részei. Gyakran nem tűnik fel, viszont számos rendszer segíti elő ezeket az élményeket, többek között, mint a SAS mesterséges intelligencia (AI) megoldásai, amelyek segítenek elemezni a rajongói adatokat és előre jelezni a fogyasztói viselkedést. Az eredmény elégedettebb rajongók és magasabb fogyasztói költés.
Az Angliában dolgozó Izsó Ákos által kifejlesztett öntanuló rendszerek azonosítják, hogy kiket melyik következő koncert érdekelhet, hogy kik fizetnek majd nagyobb valószínűséggel egy jobb helyért, hogy mennyire érdemes a prémium helyeket árazni, és kit hogyan érdemes megszólítani az elektronikus kommunikációban. Amikor pedig eljön a koncert estéje akkor segítenek elkerülni a sorokat és biztosítják, hogy a büfék a közönség igényeinek leginkább megfelelő kínálattal szolgáljanak.
A pandémia utáni koncertélmény technikai hátteréről a terület egyik szakértője Izsó Ákos, az AEG Europe Data Analytics Manager szakemberét elmondta, hogy: “Az AI megoldások az AEG Europe különböző üzletágainál egyszerre növelik a fogyasztói elégedettséget és a profitot.
A promóteri üzletágunknak (AEG Presents) a legfőbb célja, hogy minél jobb koncerteket szervezzen. Ehhez minél több jegyet kell értékesítenie, hogy biztosítva legyen a fellépők és a koncertek szervezési költségeinek megtérülése. A jegyértékesítést egyértelműen tudjuk támogatni adatokkal: a korábbi jegyvásárlóknak és hírlevél-feliratkozóknak e-mail vagy más csatornákon személyre szabott koncertajánlót küldünk és igyszünk jegyvásárlásra ösztönözni őket. Emellett a már értékesített jegyek vásárlóinak elemzésével támogatni tudjuk a közösségi média és az offline marketingköltést is: hol érdemes plakátokat kihelyezni vagy milyen nyomtatott médiumban érdemes hirdetni. De nem csak a kommunikációban segítenek az algoritmusok. Az előzenekarok kiválasztása egy adott turnéhoz is egyre inkább adatalapú: az adatokból kiolvasható, hogy a fő fellépő rajongóinak körében mely kisebb előadók a leginkább kedveltek.”
Az arénák (mint a londoni The O2 arena vagy a berlini Mercedes-Benz Arena) és fesztiválok (mint a British Summer Time fesztiválunk a londoni Hyde Parkban) elsődleges prioritásai a rajongók minél jobb és személyre szabottabb kiszolgálása. A jegyvásárlók adatainak előzetes elemzése révén előre jelezhető, hogy milyen termékek fognak jobban fogyni egy-egy este, és a büfék kínálata ennek megfelelően a közönségre szabható. Azt persze mindenki tudja, hogy egy Iron Maiden koncerten több sör és kevesebb pezsgő fog fogyni mint egy Kyle Minogue koncerten, de az AI előrejelzések segítségével standra és órára lebontva pontosan tudják előre, hogy melyik termékből mennyi fog fogyni. Az eredmény rövidebb sorok, elégedettebb koncertlátogatók és nagyobb bevétel. – Már a bevezetés utáni első negyedév a tervhez képest 6,4%-kal magasabb eredménnyel zárt.
Adatok segítenek a prémium ülőhelyek és szolgáltatások értékesítésében is. A korábbi jegyvásárlások és koncertlátogatások alapján megmondható, hogy kik azok, akik nagyobb valószínűséggel fizetnek egy jobb helyért, vagy azért, hogy exkluzív lounge-ban tölthessék az időt a koncert kezdése előtt. Így amikor a rajongóknak koncertajánlót kapnak emailen nem csak az ajánlott előadók listája személyre szabott, de az életstílushoz és pénztárcához igazított a figyelembe ajánlott prémium élmények választéka is.
A személyre szabott üzeneteket a heti hírleveleikhez képest 2,5-szer nagyobb arányban nyitják meg, kilencszerese a vásárlásra klikkelők aránya, míg a leiratkozók aránya csupán fele. Ezekből a számokból is látszik, hogy a rajongók érdeklődően és elégedetten reagálnak az ízlésükre és igényeikre szabott ajánlókra. A jegyvásárlók aránya közel ötszöröse a hírleveleikhez képest, így jelentve előnyt számunkra is.
Hogyan történik az adatokat gyűjtése?
A rajongói adatbázis elsősorban a korábbi jegyvásárlókból és hírlevél-feliratkozókból áll. Nekik értelemszerűen ismerik korábbi vásárlásaikat, hogy milyen fellépőkre váltottak jegyeket, hol ültek és mennyit fizettek a jegyükért. De rálátásuk van online és app aktivitásukra is, azaz hogy milyen előadókra és közelgő eseményekre kattintanak e-mailben, a honlapjainkon vagy a mobil applikációinkban. Külső adatforrásból sokuknak ismerik a szocio-demográfiai hátterét, általános fogyasztási szokásait és életstílusát is. A beleegyezésüket adó felhasználóknak közösségi oldalakon lévő kedveléseit és megosztásait is ismeri a rendszer.
A létesítményekben a WiFi hálózatra mobiljukkal felcsatlakozók szintén a rajongó-adatbázis részévé válnak, ha még nem szerepeltek ott. Továbbá tudják, hogy mikor érkeznek a helyszínre, és merre járnak az épületen belül.
Mit jósolnak az AI szerepére az élőzenei iparban?
A pandémia hatására mint a legtöbb iparágban, úgy az élőzene iparban is felgyorsult a digitalizáció: például a belépőjegy már csak az arénák és fesztiválok dedikált applikációiban érhetők el, és ételt és italt is azon keresztül lehet rendelni. Ezáltal még több látogató fogyasztói szokásai ismerhetők meg és egyre pontosabb lehet a személyre szabás, tovább növelve a koncertélményt és a rajongók elégedettségét.
