A Fujitsu magyarországi képviseletének hivatalos blog oldalán folytatódik a különböző iparágakról és informatikai trendekről szóló, 2019-re vonatkozó előrejelzések. Ezúttal Frederik De Breuck, a Fujitsu blokklánc-innovációs központjának vezetője osztotta meg velünk gondolatait.
A nagyvállalatok jelentősen gyorsítani fogják a blokklánc és az elosztott főkönyvi technológia bevezetését
Bár sokan úgy vélik, hogy a blokklánc körül túl nagy a felhajtás, arra számítunk, hogy egyre több vállalat és kormány vezeti majd be a technológiát a jövő évben. És mivel mind ezek a cégek, mind pedig technológiaszállítóik értékes tapasztalatokra tesznek szert, a sikeres projektek aránya is nagymértékben nőni fog. A nagyvállalatok valószínűleg nem radikális módon, hanem szélesebb körű folyamat-optimalizáció részeként alkalmazzák majd az új technológiát. A nagyvállalati bevezetést szolgáltatásként nyújtott blokklánc (blockchain as-a-service) platformok és az üzleti modell életképességének bizonyítását szolgáló (proof-of-business) gyors prototípuskészítő keretrendszerek fogják támogatni.
A különböző főkönyvek és a meglévő rendszerek harmonikusabban működnek együtt
Ahogy több adatot és tranzakciót tárolunk a privát (permissioned) és a nyilvános (permissionless) blokkláncokban, nyilvánvalóan egyre nagyobb az igény ezek zökkenőmentes együttműködése iránt. Már ma is léteznek erre bizonyos megoldások (pl. blocknet, Fusion), de decentralizáltabb alkalmazások megjelenésére és a meglévő nagyvállalati rendszerekkel való integráció egyszerűsödésére számítunk.
Az API-k fontos szerepet játszanak ebben a fejlődésben, azonban az interoperabilitás sikeréhez holisztikus megközelítésre és iparági szabványokra van szükség. A kérdést nem lehet elszigetelten, kizárólag a blokklánc és az elosztott főkönyvi technológia vonatkozásában kezelni.
Az MI intelligensebbé teszi az okos szerződéseket
Napjaink „okos szerződései” (smart contract) sajnos valójában egyáltalán nem okosak, sőt jogi szempontból még csak szerződésnek sem tekinthetők. Általában nagyon rugalmatlanok is, nem alkalmazkodnak a körülmények (pl. a gazdasági feltételek) változásához. Az okos szerződések valójában kódrészletek, amelyek bizonyos feltételek teljesülése vagy meghatározott események megtörténte esetén konkrét műveletet hajtanak végre. Arra számítunk, hogy az MI növelni fogja ennek a folyamatnak az értékét azáltal, hogy új típusú alkalmazkodó szerződések és workflow kialakítását teszi lehetővé. A jövőben mesterséges intelligenciát fognak alkalmazni az okos szerződések elemeinek elkészítése, kezelése és automatikus érvényesítése során. Ehhez azonban még hosszú utat kell megtenni – és az MI egyelőre nem tudja majd kezelni az okos szerződések kódfrissítéseit és kiadásait az olyan alapelvek érvényesítéséhez, mint a szándék, a korrektség, a hatékonyság és a növekedés. A következő 12 hónap azonban várhatóan elindít majd minket az ide vezető úton.
A szabályozó hatóságokra és a kormányzatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a hatósági környezet korrekciója terén
A blokklánc, az elosztott főkönyvek és az okos szerződések használata jelentős jogi kérdéseket vet fel, és egyelőre nincsenek törvények és jogszabályok e kérdések rendezésére. 2019-ben ezért a blokklánc és az elosztott főkönyvi technológiák bevezetésének jogi és hatósági szabályozásában is várhatók változások.
A kriptovaluta-közösség tagjai között továbbra is lesznek olyanok, akik azt állítják, hogy a modelljük önszabályozó, és ezért nincs szükség kormányzati beavatkozásra. Engem (és sok más szakembert) azonban még meg kell győzni az önszabályozás működőképességéről. Ráadásul a hatóságok és kormányzatok részéről megnyilvánuló kiemelt figyelem nem feltétlenül rossz dolog. Szélesebb körű érdekeket vesz igénybe, és rákényszeríti a vállalatokat és a közvéleményt, hogy a vállalati felelősségvállalás (CSR), a megfelelés és az etikus viselkedés szempontjából is értékeljék a blokkláncot és az elosztott főkönyvi technológiát.
A nyilvános és privát főkönyvek konvergenciája kiterjedtebb üzleti átalakuláshoz vezet
A nyilvános és privát blokkláncok további konvergenciája várható, amelynek nyomán hibrid modellek jönnek létre, API-kon keresztül kapcsolódó meglévő rendszerekkel. Ez minden korábbinál fontosabb lesz 2019-ben, figyelembe véve a különféle blokklánc-keretrendszerek gyors ütemű fejlődését és a szabványosításra való erőteljesebb törekvést.
Lendületet kap a szolgáltatásként nyújtott blokklánc és a blokkláncon belüli elosztott adattárolás
Az elosztott főkönyvi technológia hatása végső soron nagyobb lehet a vártnál, de használata egyelőre lassan terjed. A blokklánc mint szolgáltatási platform terjedése várakozásaink szerint 2019-ben kezdi majd ezt megváltoztatni, amikor is a felhőnatív platformok némileg enyhítik majd a mögöttes főkönyvi platform komplexitását, mérséklik a kockázatot és egyszerűsítik a bevezetést. Az alkalmazások köre a sandbox-alapú fejlesztési környezetektől a teljes körűen menedzselt megoldásokig fog terjedni.
A személyazonosság-koncepciók és az előzetes információ nélküli azonosítás (Zero Knowledge Proof) fontos szerepet kapnak a blokklánc-alkalmazásokban
2019-ben a blokklánc-platformokhoz több olyan funkció is társul, amely feltétlenül szükséges azok nagyvállalati bevezetéséhez. Ezek a funkciók lehetővé teszik például az adatok és a személyazonosság szabályozottabb megosztását és kezelését, valamint a törvényeknek és előírásoknak (pl. GDPR) való megfelelést.
Ide tartozik pl. az előzetes információ nélküli azonosítás – az a képesség, amellyel a felhasználó anélkül bizonyítja, hogy birtokában van valamilyen fontos információnak, hogy azt ténylegesen felfedné. A digitális személyazonosság-kezelés stabilabb mechanizmusainak és szabványainak megjelenésével az információáramlás ill. az információ meglétének bizonyítása új alkalmazási területeket nyit meg az blokklánc előtt.
Küszöbön a hibatűrő blokklánc és elosztott főkönyvi technológiák megjelenése
Az elmúlt években sok platform és startup vállalkozás jött létre. A piac iránti túlfűtött érdeklődés nyomán azonban 2019-ben fennáll a veszélye annak, hogy mind a platformok, mind pedig a startupok kudarcot vallanak, feladják a próbálkozást vagy felvásárolják őket.
Amint már említettük, a nagyvállalatok valamivel lassabban vezetik be az új technológiát, mivel esetükben nagyobb átalakulásra van szükség – bár többségük bizonyos mértékben tisztában van azzal, hogy milyen lehetőségeket kínál számára a blokklánc és az elosztott főkönyvi technológia.
A nagyvállalati és kormányzati ügyfelek oldaláról megnyilvánuló fokozatos és visszafogott, ám erősödő kereslet a platformfejlesztés gyorsulását eredményezi a nagyvállalati privát blokkláncok és egyes nyilvános blokkláncok esetében. Ennek nyomán a platformok sokkal hibatűrőbbek lesznek és sokkal inkább készen állnak a nagyvállalati bevezetésre, mint 2018 elején. A bizalom növelése érdekében egyre megbízhatóbbá válik a technológia alapját képező platform – legyen az részlegesen vagy teljesen decentralizált, privát vagy nyilvános.
