A Fujitsu tanulmánya a blokklánc jelenlegi helyzetét fejtegeti – a blokklánc, mint téma tavaly került a figyelem középpontjába, amikor a bitcoin értéke minden idők legsikeresebb karácsonyi szezonjában közel 20 ezer euróra emelkedett december 17-én a januári 750 dollárhoz képest.
Az ezt követő túlfűtött időszakban az emberek nem meglepő módon kissé rövidlátóan kezelték a kriptovalutákat, és kevéssé vettek tudomást a blokklánc-technológia alkalmazásának tágabb értelmemben vett hatásairól. A munka legérdekesebb része azonban nem is itt, hanem a valuták világától meglehetősen távol zajlik.
Mielőtt azonban erről beszélnünk, tisztáznunk kell néhány fogalmat és szakkifejezést. A blokklánc-technológiát eredetileg a Bitcoin-alkalmazáshoz tervezték, amely a kormányok által garantált hagyományos pénz és a bankok által szabályozott fizetések alternatívája. Ebben a technológiában az a különleges, hogy az adatok hozzáadása és tárolása node-ok hálózatában, lineáris „lánc” formájában, központi ellenőrző szervezet bevonása nélkül történik. A blokklánchoz a bányászok (miner) adhatnak hozzá új tranzakciókat.
Leegyszerűsítve a bányászok olyan külső adatközpontok, amelyek új blokkokat generálnak, és beillesztik a blokkokba a függőben lévő tranzakciókat. Ezért cserébe pénzügyi ellentételezést kapnak: a tranzakciók esetében ez a tranzakció küldője által beállított díj. Minden egyes új blokk titkosítva kapcsolódik az előző blokkhoz, ami megváltoztathatatlanná teszi a láncot. Ha egy blokk megváltozik, ez minden egyes következő blokkban változást eredményez az összes node-nál. És még ha a node-ok a Földön elszórtan működnek is, mindegyiket be kell vonni minden egyes tranzakció végrehajtásába. Miután egy tranzakció bekerült a főkönyvbe, többé nem módosítható.
Innen ered a blokklánc megbízhatósága. A blokklánc ugyanúgy garantálja a megbízhatóságot, mint egykor a hagyományos írott főkönyvek. A hasonlóság miatt a blokkláncra gyakran elosztott főkönyvi technológiaként (Distribution Ledger Technology, DLT) is hivatkoznak.
A másik dolog, amit tudni kell, hogy a blokklánc-technológia a tervezett alkalmazástól függően kétféle üzemmódban működik. Lehet „engedély nélküli” (vagy nyilvános), ahol nincs irányítás és feltételezett bizalom a résztvevők között, és bárki, bármikor bekapcsolódhat a lánc működésébe. Az „engedélyhez kötött” (permissioned) blokkláncoknál ellenben van irányítás, korlátozva van, ki hajthat végre különböző műveleteket a blokkláncban, és feltételezhető bizonyos szintű bizalom. Utóbbi láncok potenciálisan hasznosabbak számos üzleti alkalmazáshoz.
A valutákon túl
A nyilvánosan bejelentett blokklánc-projektek sokfélesége és a velük kapcsolatos ambíciók egészen hihetetlenek. Dubai például bejelentette, hogy a világ első blokklánc-alapú állama szeretne lenni – integrált kezdeményezésekkel például a szállítmányozás, a cégbejegyzés, az egészségügyi nyilvántartások kezelése, valamint a „véres gyémántok” kereskedelmének (azaz a drágakövek bűncselekmények finanszírozására való felhasználásának) megelőzése terén.
Az Egyesült Királyságban a kormány a Govcoin néven ismert kezdeményezés keretében vizsgálja, hogyan használhatná a blokkláncot szociális juttatások kifizetésére. A kiskereskedelemben az OpenBazaar olyan decentralizált piac kiépítésén dolgozik, ahol az áruk közvetlenül cserélhetnek gazdát a gyártók és a fogyasztók között. A Kodak olyan rendszer fejlesztését jelentette be, amely nyomon követi a fotósoknak szellemi tulajdonuk használata után járó jogdíjak kifizetését, és hasonló projekt zajlik zenészek számára is Ujomusic címmel. Az egészségügyben a Gem nevű startup a tömeges megbetegedések kitörésének adatait kívánja blokkláncra vinni a katasztrófahelyzetek hatékonyabb elhárításához és kezeléséhez.
A Fujitsu ügyfeleinél is izgalmas fejlesztések zajlanak. A Bosch például azt vizsgálja, hogyan használhatná a blokkláncot az autók kilométeróráján szereplő érték megbízhatóságának és biztonságának növelésére. A futásteljesítmény meghamisítása világszerte komoly probléma. A Bosch megoldásával a gépkocsik rendszeresen biztonságos és globálisan elérhető, decentralizált adatbázisba küldenék a kilométeróra állását, ahol tanúsítvány igazolná az adat hitelességét. Az Airbus elosztott szállítói adatbázisban kívánja használni a blokkláncot a termékminőség és -megfelelés teljes ellátási láncra kiterjedő követésének, a beszerzési folyamatok továbbfejlesztésének, valamint a bevétel tisztességes és átlátható elosztásának támogatására.
A fenti néhány példa is mutatja, hogy már jócskán túlléptünk a blokklánc valutaként történő felhasználásán. És ahogy a blokklánc is több a Bitcoinnál, a mögöttes blokklánc-technológia sem monolit. A blokklánc-koncepció alaposabb vizsgálata nyomán már jobban látjuk a technológia előnyeit és a fejlesztési lehetőségeket.
Az erősség gyenge pont lehet
A blokkláncnak két komoly korlátja van, amelyek miatt nem feltétlenül használható minden üzleti vagy kormányzati folyamatban. Az egyik a bányászati folyamat – a Bitcoin példájánál maradva így jönnek létre az új bitcoinok. A Bitcoint úgy tervezték meg, hogy legyen egy megszabott plafonérték, amely felett nem lehet további bitcoinokat létrehozni. Ezért egyre nehezebb és drágább bitcoint bányászni, ahogy közeledünk ehhez a plafonhoz. Egyre nagyobb számítási teljesítményre lesz szükség minden egyes új bitcoin kibányászásához, egészen addig a pontig, ahol a szükséges befektetést és energiát már csak a legspecializáltabb játékosok tudják majd bányászatra fordítani.
A második korlát a tranzakciók száma – a Bitcoinhoz hasonló platformok csak adott számú pénzügyi tranzakciót (TPS-t) tudnak kezelni. Ha arra gondolunk, milyen volumenben és sebességgel zajlik világszerte a kiskereskedelem minden adott pillanatban, nyilvánvaló, hogy bármely blokklánc-megoldásnak több ezer tranzakció kezelésére kell képesnek lennie másodpercenként. A Visa TPS-korlátja például kb. 56 ezer tranzakció. A Bitcoin esetében a TPS szándékosan jóval alacsonyabb, mivel magas szintű számítási inputra van szükség a tranzakció ellenőrzéséhez (ez a Proof of Work, PoW). A Bitcoin tényleges TPS-értéke a pontos körülményektől függően változik, általában 7, bár 18 körüli érték reálisabb lenne. Ez a szám azonban még így is túl alacsony a gyakorlati kereskedelmi használathoz.
Ezzel együtt, a konkrét célra privát (engedélyhez kötött) blokkláncokat építő vállalatok és szervezetek áthidaló megoldásokat vehetnek igénybe a TPS növelésére. Csökkenthetik például az egy tranzakció végrehajtásához szükséges számítási teljesítményt oly módon, hogy a privát blokklánc algoritmusát módosítva emelik a főkönyvben lehetséges párhuzamos tranzakciók számát. Ehhez a megoldáshoz azonban a biztonságot olyan szintre kell mérsékelni, ahol a blokklánc már módosítható. Még ha ezt csak a főkönyvi konzorcium megbízható tagjai tehetik is meg, dilemmát jelent azoknak a cégeknek, amelyeknek bizonyítaniuk kell főkönyvi adataik tökéltes megváltoztathatatlanságát. Gondoljunk csak vissza a Bosch és a kilométerórát leolvasott értékét tartalmazó főkönyv példájára. Ha a Bosch módosítaná a blokklánc algoritmusát, hogy az kezelhetőbb legyen számítási teljesítmény szempontjából, a főkönyv hitelét vesztené, és potenciálisan rendkívül negatívan befolyásolná a Bosch üzletét.
A blokkláncon túl
Tekintettel a fenti korlátokra, sokan dolgoznak a blokklánc skálázhatóságával, gyorsaságával és biztonságával kapcsolatos problémák megoldásán. Az IOTA Alapítvány például kidolgozott egy olyan elosztott főkönyvi technológiát, amely a blokklánc helyett a „Tangle” technológiára épül. Figyelmeztetés: bár a Tangle-t néha „következő generációs blokkláncnak” nevezik, ez kissé félrevezető, hiszen ez nem blokklánc a Bitcoin alkalmazásnál vett értelemben.
A Tangle a blokklánccal ellentétben nem lineáris láncként, hanem hálózatként (tangle) képezi le a tranzakciókat, és koncepciója szerint lehetővé teszi a résztvevők számára a szomszédos tranzakciók ellenőrzését. Ennek nyomán csökken a tranzakciók költsége (egyáltalán nincs tranzakciós díj), nő a tranzakciók sebessége (gyakorlatilag minél nagyobb aktivitás zajlik a hálózatban, annál gyorsabban lehet megerősíteni a tranzakciókat), és nem csupán az értékalapú tranzakciók engedélyezettek (például egyszerű információk is biztonságosan tárolhatók). Ráadásul az IOTA működéséhez nincs szükség bányászokra, mert az úgynevezett IOTA-tokenek már ki vannak „bányászva” (létrehozták őket), és a tranzakciók kezelése a fent leírt módon történik. Az elérhető nagyon alacsony (adott számú felhasználó általi gyakori használat esetén közel nulla) látenciának és az új kiegészítő technológiáknak (pl. a titkosított adatfolyam hálózaton belüli kibocsátásának és hozzáférésének lehetőségét biztosító Masked Authenticated Messaging, MAM) köszönhetően a Tangle rendkívül érdekes háttértechnológia az iparág számára.
Érdemes megjegyezni, hogy más projektek is zajlanak a blokkláncra jellemző skálázhatósági és költségproblémák megoldására. Egyikük a Bitcoin jelenleg tesztelés alatt álló Lightning Network kezdeményezése. A Fujitsu részt vesz a Linux Alapítvány által kezelt új Hyperledger Fabric blokklánc-technológia fejlesztésében. Mivel a Hyperledger engedélyhez kötött hálózat, minden résztvevője ismert. Ez jelentősen egyszerűsíti a konszenzusmechanizmust, és lehetővé teszi, hogy a másodpercenkénti tranzakciók száma akár az ezret is meghaladja. Így ez a technológia már alkalmasabb nagyvállalati használatra. A Hyperledger Fabric célja egy minden iparág számára és nagyvállalati felhasználásra is alkalmas blokklánc-platform létrehozása. Rugalmas „intelligens szerződésekkel” támogatja az automatizációt, és a hatékony fejlesztés és az egyszerű karbantartás érdekében többféle segédprogrammal és eszközzel is együttműködik. A Hyperledger Fabric egyik fő megkülönböztető jegye az automatizáció, amely a Go nyelven írt Chaincode intelligens szerződés útján valósul meg. Ez a szerződés jellemzően a hálózat tagjai által jóváhagyott üzleti logikát követi. A fentiekből eredően a Hyperledger Fabric életképesebb hátteret kínálhat a bevételszerzésre optimalizált, új üzleti modellek kiépítéséhez.
Elérhetőbb blokkláncok
Annak érdekében, hogy a blokklánc elérhetőbb legyen, és ne maguknak a vállalatoknak kelljen saját teljes körű blokklánc-képességeket kialakítaniuk, a Fujitsu rendelkezésükre bocsátja a Fujitsu nagyvállalati blokklánc-szolgáltatását (Fujitsu Enterprise Blockchain Service, FEBS). Ez a Fujitsu K5 felhőszolgáltatásán futó, kulcsrakész „szolgáltatásént nyújtott blokklánc”. Más szállítók megoldásaival ellentétben ez nem igényli, hogy a felhasználó saját szerződéses képességet fejlesszen ki, és gondoskodjon az adatok biztonságáról alkalmazásfejlesztés előtt. Mindezt a Fujitsu architektúrája biztosítja. Így a felhasználók azonnal megkezdhetik a kínálatuk piaci megkülönböztetéséhez szükséges alkalmazásfejlesztést.
A Fujitsu által kínált másik konstrukció az új blokklánc „Proof of Business” szolgáltatás. Ez egy teljes körű tanácsadási szolgáltatás, amely segítséget nyújt a blokklánc-megoldások teszteléséhez és fejlesztéséhez azzal a céllal, hogy az életképes megoldások minél előbb és minél kisebb kockázattal piacra kerüljenek. A Fujitsu teljes körű blokklánc-tanácsadó (Fujitsu 360 Degree Blockchain Consulting) szolgáltatása megvizsgálja a teljes architekturális, üzleti és jogi kontextust, a potenciális kockázatokat, sőt még magát a blokklánc-kódot is, és ezzel lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy az azonosított potenciális használati forgatókönyvektől továbblépjenek az éles működésre kész blokklánc-megoldás kidolgozása felé.
Szintén ígéretes technológia a Virtuora DX. A Fujitsu intelligens Virtuora DX adatterítési és hasznosítási szolgáltatása (Virtuora DX Data Distribution and Utilization Service) egy olyan felhőalapú szolgáltatás, amelynek segítségével a vállalatok és szervezetek láthatóvá tehetik és megoszthatják adataik értékét, valamint az adatszerkezetet felhasználva gyorsíthatják az iparágakon átívelő közös alkotás, a „co-creation” folyamatát.
A Virtuora DX a Fujitsu Laboratories által fejlesztett Fujitsu VPX (virtual private digital exchange) technológiát alkalmazza, amely a blokklánc funkcionalitását kiterjesztve anélkül teszi lehetővé a vállalatok közötti adatcserét, hogy az adatok külső környezetbe kerülnének. Miközben az adatok a saját környezetükben maradnak, a vállalatok és más adatszolgáltatók a megosztott adatok felhasználásának céljával – a Virtuora DX-en belül – létrehozott konzorciummal regisztráltathatják őket.
A regisztráció, amely azonosítót rendel az adatokhoz és az attribútum-információkhoz, az adatszerkezetet, azon belül a tartalom leírását és az adatgyűjtés módszerét is tartalmazó „Data Jacket” segítségével történik. A regisztrált Data Jacketet aztán olyan formában osztják meg a konzorciumon belül, amely láthatóvá teszi az összefüggő adatok közötti kapcsolatokat. A szövegbányászat automatikusan fut le a tartalmon, ami segíti a vállalatok közötti co-creation folyamatát és az adatokat felhasználó új szolgáltatások bevezetését a konzorcium tagjai között.
Egy másik módszer, amellyel a Fujitsu elérhetőbbé teszi a skálázható és megbízható DLT előnyeit, az általunk javasolt Trusted Instance tanúsított blokklánc-biztonsági és integritási szolgáltatás. A Trusted Instance működési mechanizmusa a következő: az ügyfelek (csak egy alkalommal) elküldenek egy induló blokkot (az ún. „ősblokkot”) a Fujitsunak, és minden azt követő tranzakciót is. A Fujitsu adatfeldolgozási erőforrásai felhasználásával kiszámítja a blokklánc másolatát, és privát főkönyvként funkcionál.
A Fujitsu felhőképességeinek és globális jelenlétének köszönhetően a blokkláncot globálisan el lehet osztani, ami megerősíti a blokklánc ügyfelek felé demonstrálható integritását, és megakadályozza a katasztrófa (terrorizmus, földrengés, tűz stb.) miatti adatvesztést.
Ez a szolgáltatás használatalapú fizetéssel is működtethető, ami olyan projektek és startupok esetében is életképessé teszi a használatát, ahol még nincs tesztelt használati forgatókönyv, és nehezen igazolható az a jelentős tőkeberuházás, amely a privát blokkláncot támogató számítási teljesítmény kiépítéséhez szükséges. A Trusted Instance szolgáltatásokért a biztonságos, gyors és – ami nagyon lényeges – tranzakciós díjaktól mentes IOTA-n keresztül is lehet fizetni. Mivel a fizetés gépek között történik, elkerülhető a késedelmet és költségeket generáló, bank bevonásával történő hagyományos számlázás.
A jövő útja
Bármi is történik ezután a kriptovaluták ingatag világában, az elosztott főkönyvi technológiák (DLT-k), köztük a blokklánc és a Tangle, rendkívüli hatást gyakorolnak majd a gazdaság működésére. A teljes értékláncok átalakítása, pl. az OpenBazaar kezdeményezés keretében nem csak lehetséges, hanem nagyon is valószínűsíthető ez a folyamat. A jelenleg közvetítőkön keresztül bonyolított szolgáltatások (pl. az ingatlan-adásvételek ügyvédi irodákon keresztül történő bejegyzése) láthatatlanná, automatikussá és ingyenessé fognak válni. Mivel az intelligens szerződések és az automatikus fizetések bekapcsolhatók a dolgok internetjébe, korábban elképzelhetetlen új utak nyílnak meg a munkavégzésben. Bár a kezdeti aranyláz már véget ért, a DLT-ben rejlő rendkívüli lehetőségek csak most kezdenek tisztán látszani.